Mik az adszorbensek fizikai tulajdonságai?

Az adszorbens jó adszorpciós teljesítménye a sűrű pórusszerkezetnek köszönhető. Az adszorbens pórusaihoz kapcsolódó fizikai tulajdonságok a következők:
a. Pórustérfogat (VP): Az adszorbensben lévő mikropórusok térfogatát pórustérfogatnak nevezzük, amelyet általában az adszorbens mikropórusok térfogata az adszorbens egységnyi tömegére vetítve (cm3/g) fejeznek ki. A pórustérfogat az adszorbens effektív térfogata, a telített adszorpciós kapacitásból számolt érték, amely az a térfogat, amennyibe az adszorbens képes befogadni az adszorbenst, tehát minél nagyobb a pórustérfogat, annál jobb. Az adszorbens pórustérfogata (Vk) nem feltétlenül egyenlő a pórustérfogattal (VP). Csak az adszorbensben lévő mikropórusok rendelkeznek adszorpciós hatással, így a VP nem tartalmaz durva pórusokat. A Vk tartalmazza az összes furat térfogatát, amely általában nagyobb, mint a VP.
b. Fajlagos felület: az adszorbens egységnyi tömegére eső felület. A közös mértékegység m2/g. Az adszorbens felülete grammonként száztól több mint ezer négyzetméterig terjed. Az adszorbens felülete főként a mikropórusfal felülete, és az adszorbens külső felülete nagyon kicsi.
c. Pórusméret és pórusméret-eloszlás: Az adszorbensben a pórusok alakja rendkívül szabálytalan, és a pórusméretek is változóak. A több angström (A0) és tíz angström közötti átmérőjű pórusokat finom pórusoknak, a több száz angström vagy annál nagyobb átmérőjű pórusokat pedig durva pórusoknak nevezzük. Minél több a pórus, annál nagyobb a pórustérfogat és annál nagyobb a fajlagos felület, ami elősegíti az adszorpció adszorpcióját. A durva pórusok feladata, hogy utakat biztosítsanak az adszorbeált molekulák számára, hogy bejussanak az adszorbensbe. A durva pórusok és a finom pórusok közötti kapcsolat olyan, mint az utcák és a sikátorok. Az idegen molekulák a durva pórusokon keresztül gyorsan eljuthatnak az adszorbens mélyére. Ezért a durva lyukaknak is megfelelő arányt kell elfoglalniuk. Az adszorbensekben, például az aktív szénben és a szilikagélben lévő durva és finom pórusok a gyártási folyamat során keletkeznek. A zeolit ​​molekulaszita a szintézis során több mikron átmérőjű, csak egyenletes finom pórusú kristályokat képez, a kristályok között pedig durva pórusok alakulnak ki az öntés során.